Taylor tehetetlen volt. Nem tud mit tenni ilyenkor. Tapasztalan volt. Gabi kicsit korán észlelte a fájásokat. Még csak nyolcadik hónap elején járt. Éjszaka volt és nagyon fájlalta a hasát. A férje minden nesszére figyelmes lett, ezért rögtön kihívta a mentőket, a fájások miatt. Taylor szerette volna tudatni ezt Timivel és Henivel is. Fel is hívta őket, akik megígérték, hogy elmennek.
A színész izgatottan várta, hogy mikor születik meg első gyereke. Elhatározta, hogy szigorú lesz, de kedves, nem lesz engedékeny, de azért gonosz sem. Mindent pontosan kialakitott. Gabit betolták a szülőszobába, ahol világra hozta a gyereküket. Gabinak nem volt meglepetés, hogy nem egy gyereket hord a szíve alatt, de Taylornak meglepetést akart szerezni. Egypetéjű ikreket hozott világra, még pedig fiúkat. Taylor nem tudott semmiről, ezért elborzadt, mikor két gyereket hoztak ki neki megmutatni. Örömkönnyek csordultak ki szemeiből.
- Úristen, ezek az én gyerekeim! - suttogta magába. Mikor Gabival volt nagy vigyorral nézett rá. – Te kis bestia, nem is szóltál, hogy egyszerre két gyerekem lesz.
- Szerepelni tudni kell! – nevetett.
- Nagyon boldog vagyok. – jelentette ki, mialatt megölelte Gabit.
- Hidd el, én is! – nevetett Gabi fáradtan.
- Na hagylak. – vette az irányt kifele. – Majd még később benézek.
Timi és Heni gépe egyszerre szállt le. Mikor észrevették egymást elvísitották magukat. Megölelték egymást és gyorsan a L.A. kórház felé vették az irányt. Az ajtóba, Taylorra bukkantak, aki elmondta, hogy iszonyatosan boldog és, hogy nem egy gyereke van, hanem kettő. A lányok persze ezt tudták, mert Gabi nekik mindent elmond.
A két kisfiú nevét, hamar kitalálták: Matt és Martin. Muszáj volt összefüggésben álló neveket adjanak a két fiúnak, de szerintük tök egyforma lesz, mind kettő, úgyhogy úgy is összefogják keverni őket.
Timi és Heni még ma is gyönyörködnének a két csöppségbe, ha nem kellett volna hazajönniük. Timi túlhajtotta magát, nem volt elég ideje beszélgetnie még Sebastiannal is, nem volt kedve semmihez. Fáradt volt és nyügös. Seb pedig érezte, hogy kedenek eltávolodni egymástól és ezt nem nagyon akarta. Nem akarta elveszíteni Timit, de a lány mindig elhessegette, mondván, hogy dolga van. Nem tudott mit csinálni. Nagyon kétségbe volt esve. Timi pedig nem vett észre semmit. Persze, hogy akart Sebbel lenni. De a Ferrari bekavart a pénzügyekbe, így előröl kellett kezdjen minden számítást. Nem jutott ideje semmire. Március eleje volt, és a futam egy hét múltán kellett kezdődjön. Addigra be kellett fejeznie minden statisztikát és feladatot. Sosem volt otthon, nem evett rendesen és rohamosan fogyott. Seb ennek nem örült, nagyon féltette Timit. Minden lehetőségre már támaszkodott, de nem tudta megoldani magába. Ezért hívta akire mindig számíthatott:
- Igen? – szólt bele nevetve Heni a telefonba.
- Szia, Heni. – köszöntötte barátságosan Seb.
- Szia Seb! – beszélt Heni. – Micsi?
- Hát, a segítségedre lenne szükségem. Még pedig nagyon gyorsan.
- Miről van szó? – komolyodott el.
- Timi. Nem akar beszélni velem, sosincs itthon, nem eszik rendesen, el van fáradva, és tönkreteszi a házasságunkat. –magyarázta már szinte sírva seb.
- Hogy mit csinál? – hült el az ereibe a vér Heninek.
- Jól hallottad. – mondta. – Segítesz?
- Hát ezen muszáj lesz. Még pedig sürgősen. – Heni már el is kezdett tervezni. – Hozd Romániába, én is elmegyek Justinnal. Igaz Justin? – kérdezte Heni barátjától, aki mellette volt.
- Igen. – egyezett bele.
- Na, holnap már otthon leszek. Tik is gyertek holnap.
- Oké. Na mentem csomagoolni, meg hazahozom Timit.
Miután Timi kijött az irodájából hulla fáradtan, nem gondolta volna, hogy útja hosszabb lesz, mint gondolta. Általába, ha utánna jött Seb, akkor mosolygott és megcsókolta. Most még köszöni sem köszönt neki. Olyannak tekinti, mint egy idegennek.
Timi az egész utat végig aludta. Romániába, Heni házánnál ölbe kapták és bevitték a házba. Lerakta a díványra és betakarta. Heni és Justin még beszélgetett Sebbel, de utána ő is ment lepihenni. Timi mikor felkellt nem tudta hol van, de nem is az érdekelte, hanem az, hogy a munkáját nem tudja befejezni. Ezért el is kezdett orditozni Henivel:
- Mi a francnak hoztál ide? – ordibálta olyan hangosan, hogy még Seb is felébredt.
- Mert szükséged van a pihenésre. – magyarázta nyugodtan.
- Nincs nekem szükségem, csak arra az átkozott munkára. Nem érted, hogy az egész Forma 1 rajtam múlik. – ordibálta kivörösödött képpel Timi.
- Ez nem igaz. – mostmár ordibált Heni is. Ránézett a melette lévő megszeppent Justinra és szemébe nézett. Justin meg is értette a célzást. Felment, hogy Sebet tartsa ott. S hogy Timi kiüvöltse magát. – Nem te rólad szól az a rohadt verseny. Te csak egy segítő kéz vagy. Ecclestone jobb keze. Megbizott valamivel, de ne törekedj mindig a tökéletesre. A versenyzőkről szól és a nézőkröl. Értsd már meg! – üvöltötte már Heni.
- S akkor? – ordibálta. – Az én munkám. Most miattad nem lesz szponzor.
- Nagy francot! – kiabálta. – Ecclestone mindent elrendezett. Te pedig nem figyeltél semmi másra, hogy ezt észreved.
- Ezt nekem mondod? – mondta mostmár Timi kicsit higattaban. – Én mindig figyeltem.
- Tényleg Timi? Tényleg? – nézett mérgesen rá. – Nem eszel rendesen, nagyon fáradt vagy és mindjárt összeroppansz. De ami a legfontosabb, elfelejtetted Sebastiant.
- Sebastiant? – lepődött meg. – Sebastiannal minden rendbe. Vagyis nekem nem mondott semmit, hogy baj lenne.
- Mert nem hagytad szóhoz jutni. Azért. – hordta le Timit. – Nem szóltál hozzá. Nem ölelted meg és majdnem elveszítetted. S ez csakis a te hibád. Szállj már le a földre.
- Nem, az nem lehet. Nagyon szeretem Sebastiant, nem hanyagolhattam el. – ült le a székre. – Nem lehet igaz, hogy ezt csináltam. – már a sírás környékezte.
- Minket is elhanyagoltál, de ez nem olyan fontos. Mégis Timi, miért nem figyeltél oda rá egy kicsit? Igazán megérdemelt volna. Tudod milyen megijedt volt, mikor felhívott. Nagyon félt, hogy elrontott valamit, és ezzel örökkre bezárult a szíved előptte. El nem tudod képzelni, hogy ha egy fiú nagyon ragaszkodik valakihez, milyen nehezen engedi le. S ha ez bebizonyosodott volna, akkor nem csak két ember életét teted volna tönkre, hanem a miénket is. Gondolj bele, - emelte fel Timi állát Heni. Timinek a könnyei kibuggyantak a szeméből. Rájött, hogy amit Heni mond az mind igaz. – ha elváltak volna útjaitok, akkor nem tudtuk volna kinek a pártjára állni. Szeretjük Sebet, és borzasztó lett volna, ha összetörten láttom.
- Heni, - sírta most már el magát. Heni megölelte és hagyta, hogy végleg kisírja magát. – megtudsz nekem bocsájtani. Tudom, hogy sok hülyeséget csináltam már, de kérlek szépen.
- Timi, haragudtam én rád valaha. – nevette el magát heni és csatlakozot hozzá Timi is. – Nem tőlem kell bocsánatot kérjél.
- Sebastian? – kapta fel a fejét. – Ugye, ő is itt van?
- Nem. – mondta ironikusan Heni. – Elküldött postán. Persze, hogy itt van.
- Oké. – Timi felállt és megpróbálta összeszedni magát, és felment az emeletre. Eközben Heni elorditotta magát Justin után, aki rögtön le is jött.
Mialatt a lányok lent kiordibálták magukat, Justin próbált beszélni Seb fejével, aki nagyon kétésgbe volt esve:
- Seb, ne félj, Heni megoldja! – nyugtatta Justin.
- De mi lesz, ha mégsem. Tudom milyen makacs Timi. Akkor örökkre elveszítem. – hüledezett Seb. Még a gondolatától is elszörnyedt.
- Volt már olyan probléma, amit nem tudott megoldani Heni? – kérdezte tőle szemöldökét felemelve.
- Jó, nem volt, de akkor is. – állt felfele, hogy lemenjen.
- Itt maradsz. Magától kell megoldja a problémáját. – mondta Justin. – Rá fog jönni, hogy mit csinált rosszul.
- Remélem, hogy így lesz. – hagyta rá a végén. Elcsendesettek és hallgatóztak. Az ordibálásokat már nem hallották, de egy zokogáshoz hasonlót igen. Csak nem tudták, hogy melyik fél vesztett. Ezután hallották, hogy Heni kiállt Justinnak, aki le is ment, magára hagyva Sebet. De nem sokáig. Timi rögtön fent is volt. Először csak Seb hátát látta, de megszólitotta:
- Sebastian? – kérdezte megszeppenve. A fiú nem fordult meg, mert félt, hogy barátnője megláttja kicsorduló könnyeit.
- Sebastian, - mondta elhaló hangon. – Sebastian, annyira sajnálom, hogy majdnem tönkretettem, amit együtt csináltunk, szerveztünk. Amit kialakitottunk ezalatt a négy év alatt.
- Igen, majdnem tönkretetted. – fordult most már meg Seb, hogy Timi arcába nézzen. Timi mikor észrevette, már ő sem tartotta tovább magát. Seben őszinte megbántotságot látott. „ Hogy lehettem, ilyen vak?” gondolta magába.
- Az a hülye munka. Sebastian bocsáss meg! – sírta el magát. Seb felállt az ágy széléről és odament Timihez. Egymás szemébe néztek és tudták, hogy a hullámvölgyön túl vannak. Hosszasan megölelték egymást és kisírták magukat. Timi mialatt ölelte Sebet, ezt mondta:
- Köszönöm, hogy nem hagytál el. Köszönöm, hogy mindig velem voltál. Köszönöm, hogy bíztál bennem. Köszönöm, hogy megadott téged, nekem az Isten.
- Nincs mit. – nevetett Seb.
- Sebastian, most éppen megakartam köszöni. Drámai hatást akartam kellteni. – mosolygott Timi fel rá.
- Ó, nem. Elég volt a drámából egy életre. És nem csak így lehet megköszöni. – vigyorodott el.
- Igaz. – felnézett rá. Hosszú másodpercekig nézték egymást, míg végül ajkuk találkozott. Ez egy olyan csók volt, amit nem fognak egyhamar elfelejteni. A csók után, Seb arcára ismét mosoly költözött, és ezt mondta:
- Ezért a csókért szenvedtem négy héten keresztül.
- Ó, ilyen hosszú időszak volt? – nézett fel Sebre.
- Igen. – bólintott.
- Akkor annyit fogsz kapni, amennyit négy hét alatt nem kaptál. – nevetett Timi. Rögtön meg is csókolta.
- Csak annyit? – nézett le nagy kék szemeivel Vettel.
- Nem. – rázta a fejét Timi. – Életünk végéig.
- Na azért. – és már hajolt is le újabb csókért.
Miután még beszélgettek, lementek Henihez és Justinhoz, akik a díványon aludtak, egymsáson. Olyan édesek voltak, hogy a Vettel párnak nem volt szíve felkölteni. Ehelyett elmentek egyet sétálni, egész Timi anyukájához. Nem szólt neki, hogy itthon lesz, ezért visítva ugrott a anyakába Timinek. Timi csak nevetett és megölelte az édesanyját. Hazafelé menet, kézen fogva mentek és nagyon jól érezték magukat. Rég jártak kézen fogva. Sokat nevettek és megegyeztek, hogy a történteket elfelejtik.
Heninél ettek és lefeküdtek, mivel másnap indultak vissza. Megköszönték a segítségüket, és elmentek.
Két hét után, Seb egy megbeszélésről ment haza Zürichből. Otthon Timi izgatottan várta őt, új hírekkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése