2011. szeptember 4., vasárnap

16. fejezet - Na vajon mi lesz?


        - Igen? – szólalt bele álmosan Timi. Szombat volt, esze ágában sem volt felébredni ilyen korán.
        - Szerbusz menyasszony. – nevetett Heni.
        - Szia. – mosolyodott el.
        - Várj kapcsolom Gabit is. – egy másodperccel később beleszólalt másik barátnője. – szia, Timi!
        - Sziasztok. Mi újság?
        - Ezt kérdezhetnénk mi is. – mondta Heni nevetve. – Hallom valakinek be fogják kötni a fejét.
        - Honnan tudod? – lepődött meg.
        - Ki fekszik most melletted? – kérdezte Gabi mosolyogva.
        - Már mindent értek. – nevetett.
        - El sem hiszitek. Ezek a férfiak. Úgy hasonlítanak, mint a rossz pénz.
        - Ezt hogy érted? – kérdezte Gabi értetlenül. 
        - Ugyanazzal a dumával jöttek hozzám segítségért: Figyu, a segítségedre lenne szükségem. –nevetett.
        - De legalább valaki rendestől kérdezte. – mondta Gabi. – Mindenesetre örülök, hogy megtette.
        - Higgyétek el, én is! – nevetett Timi boldogan. – Még jó, hogy magyarul beszélünk. Szegény nem ért semmit, ezért megfordult és tovább alszik, az én kis Sebastianom.
        - Ó, de édes. – mondta Gabi. Timi elképzelte, ahogy Gabinak megcsillan csoda szép szeme a boldogságtól.
        - De ugye nem sietitek el az esküvőt? – kérdezte Heni. Nem lett volna, megint hazarohanni.
        - Nem. Megvárjuk a jövő évet. Mert nekem, nincs időm karácsonyig és azért a futamok is fejeződjenek be.
        - Te, mindig megakartam kérdezni, hogy nem félsz attól, hogy valamikor balesetet szenved? – aggodalmaskodott Gabi.
        - Bízok a képességébe. – mondta Timi, bár mindig is féltette Sebastiant. De ha kimutatta volna, elvette volna a fiú álmát. A Forma 1-et. Azt meg mindennél jobban szeretett.
        - Megnyugodtam. – szólalt közbe Heni. – Nem kell hazarohanjak. Nem muszáj olyan hamar esküt tenni. Nem úgy, mint Gabiék. Ti ketten is egy hónap alatt megvolt az egész.
        - Tudom, de az idő sürgetett és minél hamarabb akartam Taylor felesége lenni.
        - Értem. – szólalt meg Timi. – De nem fogom megmondani, hogy mikor esküdök. Meg hogy hol lesz. De az biztos, mind a ketten egyszerű esküvőt akarunk. Semmi felhajtás, csak közeli család és barátok. Nem kell ide jöjjön az amerikai nagykövetség. – nevetett Timi és csatlakoztak a lányok is.
        - Na, most tényleg magamba maradtam. – sóhajtott fel hirtelen Heni.
        - Most jutott eszembe. – mondta Gabi. – Mi most beszélünk legelőször, mióta Romániából elmentünk. Milyen volt a Bahamák? És Kanada?
        - Bahamák csodálatos volt. Többet nem tudok mondani.
        - Kanada is jó volt. Jobb, mint gondoltam. – mondta Heni.
        - Pasik? – kérdezte Timi és Gabi egyszerre. Ezen nevetniük kellett.
        - Semmi különös. Van néhány barátom onnén. Chaz, akivel véletlenül összeütköztem, nagyon jó fej. Van egy barátnője Megan, ő ilyen szerény lélek, de nagyon szép. Akkor van Ryan, ő szerintem a legbolondabb ember a földön. Nagyon sokat viccel. Van egy barátnője Kate, kicsit szeplős, de nagyon kedves és barátságos. S végül a magányos bárány, Justin. Ő vele csak egyszer találkoztam. Nem ismerem annyira, de szerintem egy átlagos huszonéves. Azt hiszem, egyidősek vagyunk.
        - Na, te már ismered a világot! – nevetett Gabi.
        - Nem épp. – mosolyodott el Heni. – Majd elfelejtettem Kate nagy Taylor rajongó. Lenne közös témátok.
        - Majd felhívom. – nevetett Gabi.
        - És mi van a magányos báránnyal? – kérdezte Timi hirtelen.
        - Ő Justin. Valami sztár. Én nem ismertem csak névről. – magyarázta Heni.
        - Justin Timberlake? – kérdezte Gabi hirtelen, olyan pletyka éhesen.
        - Gabi! -  szóltak rá egyszerre a lányok.
        - Akkor Justin Bieber.
        - Igen. – vallta be.
        - Jó fej. Ismerem. – mondta Gabi mosolyogva.
        - Majd megemlítem neki, hogy barátnőm vagy.  – mondta Heni mosolyogva. – Két hét múlva jön Queenslandbe.
        - Á. Pasi a horgon. – mondta Timi nevetve.
        - Nem azért jön, hogy velem legyen. – magyarázta Heni zavartan. – Koncertje van és megkérdezte, hogy nem jövök el. Mondtam neki, hogy elmegyek, csak hívja meg a többi barátját is.
        - Jól tetted. – mondta Gabi. – Mennem kell. Itt már éjjel tizenkettő van és holnap elmegyünk egyet kirándulni a Coloradóba. Megígérte, hogy egyszer majd elvisz a Grand Canyon-hoz.
        - Jó szórakozást. Itt már dél van, úgy hogy megyek enni. – magyarázta Heni.
        - Jó étvágyat. Én nálam meg reggel öt van, és alszok tovább. Látom kicsit elszámoltátok az időt. – nevetett Timi.- Sziasztok. – és kinyomta.
        - Szerinted boldog lesz? – kérdezte Gabi Henitől.
        - Igen. Nagyon szereti Sebet és ő is nagyon szereti Timit. Nyugodj meg nem lesz baj.
        - Tudom, de akkor is. – nógatott Gabi.
        - Hé, ne anyáskodj felette. – mondta Heni. – Ő dolguk és szerintem nem lesz probléma. Ő sem mondta, hogy boldog leszel-e Taylorral. Tudta, hogy neked szánta őt a sors. Ő is ugyanezt érzi. És szerintem nincs egyedül.
        - Jó. Megértettem. – mondott le Gabi a dologról. Belátta, hogy igaza van neki.
        - Na mentem. Vár a kaja, szia. – köszönt el Heni.
        - Szia. – köszönt el Gabi is. Fáradt volt, mert a cégnél nem alakultak jól a dolgok. Egy rendelés elmaradt, mert a sofőr nem jött be, mert hirtelen beteg lett. Ezért maradt egy csomó papír munka Gabi fején.

        Eközben Timi, mikor lerakta a telefont, leült az ágy szélére, ahol Sebastian aludt. Örült, hogy beszélhetett barátnőivel, akik nagyon messze vannak tőle. Lement a konyhába vizet inni, és elgondolkozott, hogy milyen jó élete lesz Sebastiannal. Miután ivott, felment és lefeküdt Sebastian mellé. A fiú pedig automatikusan átölelte és hozzá bújt. Timi azt súgta neki, hogy Szereti, de magyarul, úgy hogy Sebastian nem értett semmit ezért fel emelte a fejét és vágott egy értetlen pofát. Ezen Timi nevetett és elmondta azon a nyelven, vagyis a német, amin beszéltek, hogy mit jelent. A fiú erre csak mosolygott és megcsókolta a feje búbját:
        - Mit mondtak a lányok? – kérdezte.
        - Hát, hogy örülnek ennek a dolognak, meg, hogy nem akarják, hogy az idén esküvő legyen. És én sem. Szerintem korai még erről beszélni.
        - Szerintem is. Csak azt akarom, hogy boldogak legyünk, életünk végéig.
        - Ahhoz nem kell segítség. – mosolygott Timi. – Álmos vagyok.
        - Jól van, aludjunk.
        - Na akkor megyek aludni. – és Timi felállt és elsétált a másik szobáig.
        - Mi? – kérdezte hitetlenül Sebastian. Tudta, hogy Timi játszik.
        - Megyek aludni. Veled nem tudok aludni, mert mindig alvás helyet mást csinálunk. – nevetett Timi.
        - Ó, igen? – mosolygott Vettel. – Hát akkor legyen úgy. – mondta és kiszállt az ágyból és a szaladó Timi után vetette magát. Már korán reggel cicáznak, mint a gyerekek. Ezt is szerette Seb Timibe, hogy ő még kapható a játékra. A lépcső fordulónál elkapta Timit és ölébe vette.
        - Meglógtál előlem, nem baj csak! Kapsz te még ezért! – nevetett Seb.
        - És mivel tudlak kiengesztelni? – és Timi egy kis kutya nézéssel ránézett Sebastainra, aminek nem tudott ellenállni.
        - Meglátjuk. De előbb aludjunk, mert nagyon fáradt vagyok. Valaki nagyon kifárasztott az éjjel! – és rákacsintott Timire.
        - Akkor én mit mondjak? – kérdezte nevetve Sebet, és követte a hálószobába.

        Két hét múlva, szinte semmi sem változott. Csak annyi, hogy Sebastian Szingapúrba kellett utazzon. Hihetetlenül nagy előnnyel, most is nyert. Timi iránti szerelme és barátai iránti szeretete erőt adott neki. Örült, hogy szeretik őt és, hogy ezt az érzést ő is továbbíthatja. Timi sajnos, ide sem követhette, ezért leszidta Albert herceget a sárga földig. De a munka nagyon jól ment. Egyre többet és többet keresett, hála II. Erzsébet királynőnek, aki egy kicsit megsegítette Monaco turizmusát.
        Gabi és Taylor nagyon jól megvoltak. Nagyon sokat dolgoztak, hétköznap alig látták egymást. Taylornak járnia kellett a világot, mert a forgatási helyszínek különböző országokban voltak. Ilyenkor Gabinak otthon kellett maradnia és majd megette az idegesség. De Taylor volt a leghűségesebb ember akit valaha ismert.
        Heni pedig aznap készülődött Justin koncertjére. Izgatott volt, de ez csak egy koncert volt. Semmi különöset nem várhatott. Szeretett volna már találkozni kanadai barátjaival. Igaza volt Gabinak. Majdnem a világ minden részéről ismert embereket. Kanada, Ausztrália, Románia, Svájc, Monaco, Spanyolország, Amerika és még sorolhatná tovább. Justin pedig még nem is sorolhatná barátnak, mert csak egyszer találkoztak, de mindig tartották a kapcsolatot.

        A bandával a koncert előtt találkoztak, kivéve persze Justin. Ő neki, próbára kellett mennie, így nem tarthatott velük. Mikor Heni megérkezett a hangulatos kávézóba, meglátta rég látott barátjait Chaz-t, Ryant, Megant és Katet.
        - SRÁCOK! – mondta hangosan Heni, mikor észrevette őket. Odarohant hozzájuk és gyorsan megölelte őket. – Mi újság?
        - Semmi különös. – mosolygott Kate. – Hiányoztál.
        - Ti is nekem. Örülök, hogy eljöttetek. Nem tudom, hogy elmentem volna ha nem jöttetek volna.
        - Részünkről a szerencse. – mosolygott idiótán Ryan. – Ingyen utunk van.
        - Ryan! – szólt rá Kate nevetve.
        - De igaza van. – adott a szóra Chaz is.
        - Ebből nem lesz veszekedés.  – mondta Megan ellentmondást nem tűrve.
        - Akkor indulhatunk? – kérdezte Heni terelve a témát.
        - Igen. – szólaltak meg egyszerre.
A stadion, ahol a  koncertet tartották, nem volt olyan messze. Heni ennyi embert életébe nem látott. A VIP jegyet megkapta Chaztől és a színfalak mögé mentek. Mikor odaért meglátta Justint, aki amikor észrevette, odarohant hozzá, felkapta és megölelte. Mikor letette megpuszilta az arcát. Justinnak mennie kellett, így ők elfoglalták a helyüket. Mikor a koncert közepe lehetett, amit Heni figyelmesen nézett és bulizott rajta, odajött Megan:
        - Hogy tetszik? – kérdezte.
        - Jobb, mint vártam. – mosolyodott el.
        - Az jó. Én sok koncertjét láttam már, de ez valahogy más.
        - Ezt hogy érted? – kérdezte Heni értetlenül.
        - Most valahogy boldogabban néz ki. Mintha lenne benne egy szikra, ami fellobbantotta a tüzet.
        - Érdekes.
        - De azóta ilyen, mióta veled találkozott. Azt mondta, igazából kétszer találkoztattok.
        - Kétszer? – kérdezte Heni. – Egyszer találkoztunk, Ontarióba.
        - Ő azt mondta, hogy érintkeztettek még Vancouverbe.
        - Az ismeretlen barát. – mondta magának Heni meglepődve, mikor leesett neki a tantusz.
        - Pontosan. Szerintem adnod kéne egy esélyt neki.
        - Jól van megpróbálom. – nevettek együtt.

        A koncert véget ért. Hatalmas sikert aratott. Mikor Justin beért az öltözőbe, mindenkit megölelt, Henit is. Mikor Henit megölelte, kicsit többet tartott, és ekkor Heni ezt súgta a fülébe:
        - Beszélnünk kell...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése